Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Mihály napja

SZEPTEMBER 29. MIHÁLY NAPJA

A juhászokat Mihály-naptól Mihály-napig fogadták fel, így ez a nap volt számukra a legnagyobb ünnep, s mulatságokat, bálokat rendeztek (Barna 1979: 225–226).

A cselédfogadás ideje is Szent Mihály volt.

Ha valaki arra kényszerült, hogy költözködjék, azt mondták róla: „No ennek is már szentmihály van”.

A Szent Mihály-napi cselédfogadásról szól az alábbi csallóközi énekszöveg:

Mikor a szógát fogadják,

Öcsémuramnak szólítják,

De amikor már megkapták,

Csak főtt krumplival táplálják.

(Marczell 1985: 50)

Sokféle, időjárással kapcsolatos szólás, közmondás ismeretes Szent Mihály-napra vonatkozóan, például:

Vagyis aki Szent Mihály nap után is úgy öltözik, mint nyáron szokott, az nem lehet okos ember.

„Aki Szent Mihály napján gatyába öltözik, attól nem kell tanácsot kérni;”

„Aki Szent Mihály nap után szalmakalapban jár, attól nem kérdenek tanácsot.”

Szeptember 29. után már nem nő a fű, mondják is: „Szent Mihály nap után harapófogóval sem lehetne kihúzni a füvet.”

Szent Mihály napja gyakran vásárnap, a pásztorok ilyenkor egészítették ki felszerelésüket.

E naphoz is kapcsolódik női munkatilalom. Aki ilyenkor mos, kisebesedik a keze, aki pedig mángorol, annak egész évben dörögni fog a háza felett az ég.

Azt mondják, Szent Mihály fehér lovon jön, behozza a deret:

Szent Mihály lova deres,

Behozza a telet.

(Kotics 1986: 103)

 

Számos időjósló hiedelem ismert a pásztorok körében. Például állatok viselkedéséből jósoltak az elkövetkező időszak időjárására. Ha Szent Mihály éjszakáján a juhok vagy a disznók összefeküdtek, hosszú, erős telet vártak, ellenkező esetben enyhét.

Szent Mihálykor keleti szél

Igen komoly telet igér.

(Penavin 1988: 128)

Falvakban úgy tartották, ha a fecskék még nem mentek el Szent Mihályig, akkor hosszú őszre lehet számítani. Jósolták, ha Mihály napján dörög az ég, kemény telet ígér.

Mihály-nap a név gyakorisága miatt kedvelt névünnep maradt országszerte.